Balatonalmádi nagy ütemben fejlődő, forgalmas üdülőváros Veszprém megyében, a Balaton északkeleti öble közelében, az Öreg-hegynek a tóra leereszkedő lejtőjén. Fejlődésében nagy szerepe van a közeli megyeszékhelynek, Veszprémnek. Székhelye a Balatonalmádi járásnak.
Balatonalmádi része Vörösberény (1971 óta), Budatava és Káptalanfüred is.
Fekvése
A Balaton északkeleti csücskében fekszik, a víz felé nyitottan, nyugati és északi oldalról dombokkal övezve, amelyek mintegy szélárnyékot teremtve megóvják a települést az uralkodó szelektől. A környező dombok-hegyek jelentős mértékben tartalmaznak vörös homokkövet, amelyet a helybeli házak építésénél gyakran használtak. A vöröskövet a földrajzi nevek is őrzik, ma már az építőkő bányászata befejeződött, az ásvány nagyobb feltárása pedig bauxittartalma miatt elmaradt.
Közlekedés
Legfontosabb útvonala a 71-es főút, amely több kilométeres hosszban végighúzódik a város területén. Ebből ágazik ki, a 21,400-as kilométerszelvénye közelében a rövid 72 803-as út Vörösberény városrész felé; beletorkollik a 24,500-as kilométerszelvénye közelében, szűk 11 kilométer megtétele után a 7217-es út, amely Veszprémmel és Szentkirályszabadjával kapcsolja össze a települést, valamint kiágazik belőle, a 26. kilométerénél a 4,5 kilométer hosszú 7218-as út, amely Felsőörsig húzódik.
Áthalad Balatonalmádin a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal, amelynek egy vasútállomása (Balatonalmádi vasútállomás) és egy megállóhelye (Káptalanfüred megállóhely) található itt. Balatonalmádi vasútállomás aránylag nagy forgalmat bonyolít, a gyorsvonatok zöme is megáll itt, Káptalanfüred megállóhely lényegesen kisebb forgalmat szolgál ki.
1969-es megszüntetése előtt érintette a város területét az Alsóörs–Veszprém-vasútvonal is, ami áthaladt Káptalanfüred megállóhelyen és két további megállóhelye is volt itt (Balatonalmádi Öreg-hegy megállóhely, Balatonalmádi Remete-völgy megállóhely); ma már, egy masszív vasúti kőhidat és az azon emlékműként álló gőzmozdonyt leszámítva nem sok minden emlékeztet a városban ez utóbbi vasútvonal egykori létezésére.
Polgármesterei
- 1990-1994: Dr. Kerényi László (független)
- 1994-1998: Dr. Kerényi László (független)
- 1998-2002: Dr. Kerényi László (független)
- 2002-2006: Pandur Ferenc (független)
- 2006-2010: Keszey János (Fidesz–KDNP)
- 2010-2014: Keszey János (Fidesz–KDNP)
- 2014-2019: Keszey János (Fidesz–KDNP)
- 2019-től: Dr. Kepli Lajos (független)
Népesség
A település népességének változása 1900-tól:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 88,1%-a magyarnak, 3% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% lengyelnek mondta magát (11,5% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41%, református 10,9%, evangélikus 2,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 16,5% (26,8% nem nyilatkozott).
Testvérvárosai
Eggenfelden, Németország
Nyitragerencsér, Felvidék
San Michele al Tagliamento (Bibione), Olaszország
Serock, Lengyelország
Tusnádfürdő, Erdély (jelölt)
Kalajoki, Finnország (jelölt)
Forrás: https://hu.wikipedia.org/